Szent Anna Tó

A Szent Anna Tó legendája

A legenda szerint a tó helyén egy vár állott, mely egy Anna nevű szépséges környékbeli lány átkának hatására elsüllyedt, s tó lett a helyén. A szakemberek viszont nem így magyarázzák a tómeder kialakulását! A Csomád térségében kb. 900 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett el a vulkanizmus (máig vitatott lemeztektonikai események miatt), amely hatására a mélyből dácitos összetételű kőzetolvadék türemkedett a felszínre. A forró, viszkózus (sűrűn folyó) láva meredek oldalú lávadómokat (dagadókúpokat) hozott létre, melyek egyre meredekké váló oldalairól időnként izzófelhők blokk- és hamuárüledékei zúdultak alá. Az imént leírt dácitos láva-, valamint vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetek szép feltárásokban tanulmányozhatók a Csomád térségében.

A kisebb-nagyobb szünetekkel tarkított vulkáni működés végén hatalmas robbanások eredményeként jöhettek létre azok a mély kráterek, melyekben ma a Szent Anna-tó és a Mohos-láp található. Mivel a Mohos már lápi állapotban van, ezért az azt létrehozó vulkanizmusnak idősebbnek kellet lennie, mint a még nyílt vízfelülettel rendelkező Szent Anna-tó esetében. Az imént emlegetett vulkanizmus viszont geológiai időben gondolkodva „nem régen” volt, hisz a Szent Anna-tó medrét kialakító robbanásos vulkanizmus kb. 30 ezer éve lehetett (egyben ez a hozzávetőleges dátuma a Csomádban zajló tűzhányóműködés befejezésének is).
A 950 méteres magasságban lévő, kerekded alakú, kis kiterjedésű (kb. 0,2 km2), a legnagyobb mélységében 5-7 m mély, a csapadék általtáplált védett krátertó környékén kiváló gyalogtúrák tehetők, amely során számtalan földtudományi értékkel találkozhatunk.