Korond
Korond
Korondot Európa egyik legfontosabb fazekas központjának tartják. A legrégebbi évszámmal ellátott csempe a XVII századból maradt fenn. Első sorban használati edények-ként készítették, majd díszítő jelleget is kaptak a kerámia tárgyak. A II. világháború idején a Korondi kerámia egész Európában ismert volt már. Napjainkban “klasszikussá” nőtte ki magát a nemzeti vásárokon a könnyen felismerhető, jellegzetes stilizált virág vagy zoomorf motívumokkal. Általában fehér alapon kékkel vagy barnával díszítik, de lehet zöld vagy piros festés is.
A korondi székelyek nem csak arról voltak híresek, hanem, a tapló gomba feldolgozás igazi nagy mesterei. Sapkát, kalapot és dísztárgyakat készítettek a taplóból.
Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből.
Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni. Egykor nagyon szép gyönyörű táncokat jártak Korondon, az idősebbek még most is ismerik ezeket. A korondi, sóvidéki táncokat szerencsére távolabbi vidékeken is tanulják, járják, mint amilyen a gyergyócsomafalvi gyerekek tánca. A korondi táncok mellett nagyon híresek a Felsősófalva táncai, melyeket sokszor egyszerűen sóvidéki táncoknak is neveznek.
A magyar nyelvű Korondi Középiskola előtt Miholcsa József „Erős várunk nékünk az anyanyelv” című monumentális térkompozíciója, amely „bronzba öntött” harminc jeles magyar íróval, jelképes irodalmi parlament.
A képre kattintva elnavigálja Önt az úticéljához
Korond borvízforrásai
Korond területén több szénsavas és sós forrás tör fel. A régmúltban gyógyfürdőket is létesítettek a jótékony hatású forrásoknál.
A korondi szénsavas és sós források ismertek és elismertek voltak a régmúltban is. Teleki Sándor 1729-ben kelt, Teleki Pálhoz címzett leveléből kitűnik, hogy az itteni borvizeket már abban az időben palackba töltve szállították messzi vidékre is: „…küldöttem ezenáltal két butelia korondi savanyúvizet, a legfrissebb savanyú kútból valót…”.
A Csigadomb alatt feltörő sós források vizét hasznosította a korondiak másik nevezetes, egyedi fürdője. A több száz éves, a 20. század elején felkapott Unicumfürdő az 1960-as évekig működött, majd lassan feledésbe merült. 2015-ben helyi kezdeményezésre és összefogással felújították Unicumfürdőt. A fürdő két, egy gyerek- és egy felnőtt medencével, öltözőkkel, tusolókkal van felszerelve. Korondon ismertek még a Vadasmező alatti borvíz, a Fingó vagy Erzsébet forrás, a diai és a szőlőmali borvízforrások. Az atyhai eltérő mellett híres tömény sós forrás van, az Árcsói-sóskút, melynek használati jogát még Mária Teréziától kapták a korondiak. A helybeliek a háztartásban – főzéshez, szalonna tartósításához – és az állattartásban használták. Régen kereskedtek is a főzéssel, párologtatás útján kinyert sósonkollyal.
A sós patak torkolatában feltörő források vizét kezdetleges medencében felfogva a helyiek fürdésre használják. A Csigadomb szomszédságában feltörő Ősforrás szintén tömény sós víz.
A Korondon feltörő források vizét ivókúrában tüdő- és légzőszervi megbetegedések, gyomor- és bélbetegségekben, vérszegénységben szenvedők használták. Fürdőkúrában az Unikum fürdő vizét főleg nőgyógyászati panaszok, valamint aranyér és különféle bőrbetegségek kezelésére használták.
