Korond
Korond
Korondot Európa egyik legfontosabb fazekas központjának tartják. A legrégebbi évszámmal ellátott csempe a XVII századból maradt fenn. Első sorban használati edények-ként készítették, majd díszítő jelleget is kaptak a kerámia tárgyak. A II. világháború idején a Korondi kerámia egész Európában ismert volt már. Napjainkban “klasszikussá” nőtte ki magát a nemzeti vásárokon a könnyen felismerhető, jellegzetes stilizált virág vagy zoomorf motívumokkal. Általában fehér alapon kékkel vagy barnával díszítik, de lehet zöld vagy piros festés is.
A korondi székelyek nem csak arról voltak híresek, hanem, a tapló gomba feldolgozás igazi nagy mesterei. Sapkát, kalapot és dísztárgyakat készítettek a taplóból.
Az országút mellett állandó kirakodóvásár van a falu termékeiből.
Korondon nagyon sok, szép, fából faragott székelykaput lehet látni. Egykor nagyon szép gyönyörű táncokat jártak Korondon, az idősebbek még most is ismerik ezeket. A korondi, sóvidéki táncokat szerencsére távolabbi vidékeken is tanulják, járják, mint amilyen a gyergyócsomafalvi gyerekek tánca. A korondi táncok mellett nagyon híresek a Felsősófalva táncai, melyeket sokszor egyszerűen sóvidéki táncoknak is neveznek.
A magyar nyelvű Korondi Középiskola előtt Miholcsa József „Erős várunk nékünk az anyanyelv” című monumentális térkompozíciója, amely „bronzba öntött” harminc jeles magyar íróval, jelképes irodalmi parlament.
Korond borvízforrásai
Korond területén több szénsavas és sós forrás tör fel. A régmúltban gyógyfürdőket is létesítettek a jótékony hatású forrásoknál.
A korondi szénsavas és sós források ismertek és elismertek voltak a régmúltban is. Teleki Sándor 1729-ben kelt, Teleki Pálhoz címzett leveléből kitűnik, hogy az itteni borvizeket már abban az időben palackba töltve szállították messzi vidékre is: „…küldöttem ezenáltal két butelia korondi savanyúvizet, a legfrissebb savanyú kútból valót…”.
A Csigadomb alatt feltörő sós források vizét hasznosította a korondiak másik nevezetes, egyedi fürdője. A több száz éves, a 20. század elején felkapott Unicumfürdő az 1960-as évekig működött, majd lassan feledésbe merült. 2015-ben helyi kezdeményezésre és összefogással felújították Unicumfürdőt. A fürdő két, egy gyerek- és egy felnőtt medencével, öltözőkkel, tusolókkal van felszerelve. Korondon ismertek még a Vadasmező alatti borvíz, a Fingó vagy Erzsébet forrás, a diai és a szőlőmali borvízforrások. Az atyhai eltérő mellett híres tömény sós forrás van, az Árcsói-sóskút, melynek használati jogát még Mária Teréziától kapták a korondiak. A helybeliek a háztartásban – főzéshez, szalonna tartósításához – és az állattartásban használták. Régen kereskedtek is a főzéssel, párologtatás útján kinyert sósonkollyal.
A sós patak torkolatában feltörő források vizét kezdetleges medencében felfogva a helyiek fürdésre használják. A Csigadomb szomszédságában feltörő Ősforrás szintén tömény sós víz.
A Korondon feltörő források vizét ivókúrában tüdő- és légzőszervi megbetegedések, gyomor- és bélbetegségekben, vérszegénységben szenvedők használták. Fürdőkúrában az Unikum fürdő vizét főleg nőgyógyászati panaszok, valamint aranyér és különféle bőrbetegségek kezelésére használták.