Lázár Kastély
A Lázár Kastély múltja
Még az 1500-as években itt nevelkedik Lázár Druzsina gyermekeként Bethlen Gábor későbbi erdélyi fejedelem. 1631-ben várárokkal, bástyával és várfallal is erősíti akkori birtokosa, Lázár István. Az udvarház ennek köszönhetően Székelyföld fontos katonai-igazgatási központjává lesz. A mai Tatárdomb tanúskodik a híres Gábor diák vezette csatára, ide temették az elesett török és moldvai harcosokat 1658-ban.
Az ismétlődő török rongálások, majd a kurucként menekülni kényszerülő Lázár Ferenc kastélyúr is mostoha körülmények között hagyja a szebb időket megélő Lázár-kastélyt. A Szatmári-béke után még helyre lett állítva maradék bástyája, de ezután már a teljes enyészeté.
A restaurálás
1967-től kezdődött meg két évtizedes restaurálása. Helyreállítják a központi épületrészt (a mai galéria), majd a Lovagterem és a Gólyás bástya is elkészül, majd ezután a Túrós bástya és az Asszonyok terme is. A Lovagteremben faragott erdélyi címeres bútorok kaptak helyet. A megyei múzeum képzőművészeti kiállítása itt látható, a Lovagteremben mintegy 150 festményt helyeztek el. A felette lévő 300 négyzetméteren a grafikai munkákat lehet megtekinteni. A kastély legérdekesebb része a hátsó épületben található tanácsterem, a színes korondi cserépkályhákkal.
